Korlátozott termék a Metán mit tilt valójában?

A legtöbb félreértés itt kezdődik. A Metának külön szabálya van arra, mit tehetsz ki az oldaladra (Közösségi alapelvek), és külön arra, mit hirdethetsz (Hirdetési szabványok). A kettő nem ugyanaz, és a hirdetőre mindkettő vonatkozik egyszerre.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A Közösségi alapelvek kivételt adnak a valódi, fizikai üzletnek: a lőfegyver eladásra kínálható, ha „legitim, fizikai üzletet képviselő” oldal teszi közzé, 21+ láthatósággal. Pengés tárgynál, gázspraynél és bokszernél ugyanez a kivétel él, 18+ láthatósággal.

A hirdetési szabvány viszont nem ad ilyen kivételt. Ott a tiltás kivételmentes. Vagyis: a boltod organikusan kiírhatja a terméket eladásra, de ugyanarra a termékre hirdetést nem futtathat. Ez a cikk legfontosabb mondata, és a legtöbb letiltás ebből a különbségből fakad.

A hirdetési szabvány fejsora: „Ads must not promote the sale or use of weapons, ammunition or explosives. This includes ads for weapon modification accessories.” (magyarul: „A hirdetések nem reklámozhatják fegyverek, lőszer vagy robbanóanyagok értékesítését vagy használatát. Ideértendők a fegyvereket módosító kellékek hirdetései is.”) Alatta pedig egy meglepően konkrét felsorolás.

És egy részlet, ami a szöveghasználatról szól. A Meta kereskedelmi szabályzata (ez a Marketplace-re és a boltfelületekre vonatkozik) még konkrétabb: tiltja az „Edged-weapons, including swords and utility, hunting, combat, and self-defense knives” (magyarul: „Pengés fegyverek, köztük kardok, valamint szerszám-, vadász-, harci és önvédelmi kések”) mindegyikét. Vagyis a „szerszámkés” és a „vadászkés” név szerint tiltott — nincs olyan kivétel, hogy „kemping” vagy „túrafelszerelés”.

Amit a Meta nem mond ki sehol: hogy mi számít „konyhai” késnek. A „bicska”, „pocket knife” és „folding knife” kifejezés egyetlen szabályzati lapon sem szerepel. Ez valódi hiány — nem lehet rá hivatkozni egyik irányba sem.

Itt jön a rész, amiről a „hogyan vigyük át a szűrőn” típusú tanácsok egyáltalán nem beszélnek. A Meta szabálya egy magáncég házirendje. Mellette ott van a magyar reklámtörvény, és az ebben a termékkörben nem engedékenyebb.

A gazdasági reklámtevékenységről szóló 2008. évi XLVIII. törvény 14. § (1) bekezdése szó szerint: „Tilos fegyver, lőszer, robbanóanyag és a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz reklámja.”

Hogy mi tartozik az utolsó kategóriába, azt a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet melléklete sorolja fel — és ez a rendelet hatályos. Az a) pont szó szerint: „az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék…” A felsorolás további pontjai között van a bokszer, a gázspray, a lőfegyverutánzat és az elektromos sokkoló is.

A törvény három kivételt ad: a hivatásszerű forgalmazóknak szóló szakmai célú reklám, a fegyverszaküzletben elhelyezett reklám, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz „kizárólag a külön jogszabály szerinti üzleten belül elhelyezett reklámja”.

És itt van egy nyitott kérdés, amit érdemes feltenni a jogászodnak: alkalmazható-e ez az „üzleten belüli” kivétel egy webshop felületére? A reklámtörvény ezt nem rendezi, a hivatkozott kereskedelmi törvény üzlet-fogalma pedig fizikai helyre utal. Ezt a cikk nem dönti el — nem is teheti.

Két további tájékozódási pont. Az egyik: ez nem GVH-ügy. A reklámtörvény 24. §-a szerint a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, az eljárás pedig a jogsértéstől számított három éven túl nem indítható. A másik: a forgalmazás és a reklám két külön kérdés — a 175/2003. rendelet 4. § (3) bekezdése az internetes értékesítést név szerint csak a gázsprayre, az íjra, a számszeríjra és a szigonypuskára zárja ki.

Amit ebből a kereskedőnek érdemes elvinnie: az, hogy egy termék jogszerűen eladható, önmagában nem jelenti, hogy reklámozható is — és hogy egy adott terméked melyik kategóriába esik, az jogi besorolási kérdés, nem marketinges döntés.

A Meta leírása szerint a rendszer „elsősorban automatizált eszközökre támaszkodik”, az átvizsgálás a megjelenés előtt indul, és jellemzően 24 órán belül lezárul. A lényeg viszont az utolsó félmondat: „Additionally, ads may be reviewed again, including after they are live.” (magyarul: „Ezenfelül a hirdetések újravizsgálhatók, akár már az élesítésük után is.”) Vagyis egy futó hirdetés bármikor újravizsgálható.

Mit néz meg? A hivatalos felsorolás: képek, videó vagy szöveg; célzási információ; a hirdetés célállomása („where an ad directs people, such as a Facebook page or website” — magyarul: „ahová a hirdetés irányítja az embereket, például egy Facebook-oldalra vagy weboldalra”); speciális hirdetési kategóriák; hirdetői engedélyek. A céloldal tehát tényleg az átvizsgálás tárgya — ez nem városi legenda.

Van hozzá egy második szabály, a relevancia: „The products and services promoted in an ad must match those promoted on the landing page.” (magyarul: „A hirdetésben népszerűsített termékeknek és szolgáltatásoknak egyezniük kell a céloldalon népszerűsítettekkel.”) Amit viszont a Meta sehol nem mond ki szó szerint: hogy a céloldalon talált tiltott termék miatt utasítják el a hirdetést. Ez a két bekezdés együttolvasásából következik, idézhető mondat nincs rá — érdemes valószínű kockázatként kezelni, nem dokumentált szabályként.

Most jön a rész, ami miatt a cikk készült. Kering egy tanácscsomag arról, hogyan lehet „átvinni a szűrőn” a korlátozott terméket. Mind az ötöt leellenőriztem a Meta hivatalos oldalain.

Ez az ötödik pont a legfontosabb, ezért kibontom. A Hirdetési szabványok szövege: „Helping anyone evade or circumvent our enforcement of our policies or terms of service is also prohibited.” (magyarul: „Tilos bárkinek segíteni abban, hogy kikerülje vagy megkerülje a szabályzataink vagy szolgáltatási feltételeink érvényesítését.”) A Közösségi alapelvek fiókintegritás-lapja pedig felsorolja, mely fiókokat, Oldalakat és hirdetési fiókokat korlátozhatja vagy tilthatja le a Meta — és a lista utolsó eleme: „Otherwise used to evade our enforcement actions or review processes.” (magyarul: „Egyéb módon arra használják, hogy kikerüljék az érvényesítési intézkedéseinket vagy az átvizsgálási folyamatainkat.”)

Vagyis az átvizsgálás kijátszása név szerint szerepel a letiltási okok között. Nem azt mondom, hogy egy kommentbe tett link automatikusan ez — ilyen Meta-mondat nincs. Azt mondom, hogy ha a tanács indoka kimondottan az, hogy „így a szűrő nem látja”, akkor az a szándék pontosan az, amit a fenti két mondat tilt. És a szankció nem a hirdetés elutasítása, hanem egy fokozattal feljebb kezdődik: a sorrend elutasítás → terjesztés-csökkentés → hirdetési fiók korlátozása → Oldal- vagy felhasználói fiók korlátozása → fiók letiltása.

Van egy sokkal prózaibb érv is ugyanez ellen: a kommentbe tett link nem a hirdetés célpontja, tehát nem mérhető rajta konverzió. A trükk tehát nemcsak kockázatos, hanem vakká is tesz.

És egy figyelmeztetés a forrásokról. A szakmai cikkek máig a Meta „Circumventing Systems” nevű szabványát idézik. Az az oldal ma már nem él — átirányít a fiókintegritás-lapra, az angol változata pedig hibát ad. A kijátszás tilalma érvényes, csak nem ott és nem azzal a szöveggel. Ha valaki a régi szöveget idézi neked, elavult forrásból dolgozik.

Ha átnevezem a terméket, átmegy?

A kereskedelmi szabályzat a terméket tiltja, nem a megnevezést: „utility, hunting, combat, and self-defense knives” — magyarul „szerszám-, vadász-, harci és önvédelmi kések”. Ettől függetlenül a relevancia-szabály külön is előírja, hogy a hirdetésben ígért terméknek egyeznie kell a céloldalon kínálttal. Az átnevezés tehát nem kategóriát vált, hanem egy második szabályt is megsért.

A kiemelt poszt is hirdetésnek számít?

Igen: „Boosted posts are ads you create from existing posts on your Facebook Page.” — magyarul: „A kiemelt posztok olyan hirdetések, amelyeket a Facebook-oldalad meglévő posztjaiból hozol létre.” Innentől a teljes hirdetési szabályzat és az átvizsgálás vonatkozik rá — akkor is, ha az organikus posztod addig rendben volt.

Mit hirdethetek egyáltalán ebben a körben?

Korhatár nélkül: fegyverbiztonsági tanfolyamot, könyvet, videót, tájékoztató tartalmat, műanyag és játékfegyvert. 18+ célzással: céltáblát, agyaggalambdobót, övet, védőmellényt, pisztolytáskát, tártartót, katonai ruházatot, fegyvertárolót és zárat.

Mi történik, ha elutasítanak?

Módosíthatod a hirdetést — az új hirdetésként megy át az átvizsgáláson —, vagy felülvizsgálatot kérhetsz. Két dolgot érdemes előre tudni: a felülvizsgálat jellemzően 48 óra, és „There is a limited number of times you can request an advertising restriction review. Once the review is completed, the decision is final.” — magyarul: „Korlátozott számú alkalommal kérhetsz felülvizsgálatot hirdetési korlátozásra. A felülvizsgálat lezárultával a döntés végleges.” A korlátozás előtt futó hirdetések pedig maguktól nem indulnak újra.

Más országban más a szabály?

A fegyver-szabvány saját sora szerint nem: „We have the same policies around the world, for everyone on Facebook.” — magyarul: „Ugyanazok a szabályzataink világszerte, mindenkire nézve a Facebookon.” Országlista nincs, Magyarországra külön kiegészítés sincs. Ami viszont rád hárul: „Advertisers are responsible for understanding and complying with all applicable laws and regulations.” — magyarul: „A hirdetők felelősek minden vonatkozó jogszabály és rendelkezés megismeréséért és betartásáért.”