A magyar YouTube-os útmutatók java része olyan kampánytípust ajánl, ami már nem létezik, olyan célzási lehetőséget ígér, amit a Google három éve kivett, és olyan árakat közöl, amiket senki nem tud megindokolni. Közben az a két dolog, ami tényleg eldönti, hogy megéri-e neked — hogy mikor számít fizetendő megtekintésnek egy megtekintés, és mennyi pénz alatt nem indul be a rendszer —, szinte sehol nincs rendesen leírva. Ez a cikk a 2026-os állapotot írja le, és ott, ahol nincs hiteles adat, azt is kimondja.
Először azt értsd meg, mikor fizetsz — mert nem akkor, amikor gondolod
A YouTube-hirdetés legfontosabb tulajdonsága, hogy a néző egy darabig ingyen nézi. Nem fizetsz azért, hogy megjelenjen, és nem fizetsz azért sem, hogy elkezdje nézni. Csak akkor fizetsz, ha eljut egy küszöbig — és ez a küszöb formátumonként más.
Nincs tehát egyetlen „harmincmásodperces szabály”, ahogy azt sok magyar cikk írja. Három különböző szabály van:
- Videóba ágyazott, átugorható hirdetésAkkor fizetsz, ha a néző harminc másodpercet megnéz belőle — vagy végignézi, ha a videó ennél rövidebb —, vagy ha közben rákattint valamire. Amelyik előbb bekövetkezik.
- Feedben megjelenő videóhirdetésAkkor fizetsz, ha a néző rákattint az indexképre, vagy ha az automatikusan induló lejátszásból legalább tíz másodpercet megnéz.
- Shorts-hirdetésTíz másodperc megtekintés, vagy a felhívás gombjára kattintás. Ha valaki egyszerre több dolgot is csinál — például lájkol és tíz másodpercig néz —, akkor is csak egyszer számláz a rendszer. A szüneteltetés nem számít fizetendő műveletnek.
Amit ebből érdemes hazavinni: ha a videód három perces, és valaki huszonkilenc másodpercnél elugrik, az nem került semmibe. Ez a modell strukturálisan kedvez annak, akinek van mondanivalója — mert a türelmetlen nézőket a költségszerkezet magától kiszűri.
Két formátumnál viszont ez az egész nem érvényes. A hatmásodperces bumper és a nem átugorható videóba ágyazott hirdetés nem jogosult megtekintésre: ezek kizárólag ezer megjelenésre vetített áron futnak, vagyis a megjelenésért fizetsz, akkor is, ha a néző közben elfordult. És ami még ennél is fontosabb: ezek után nem tudsz újracélzási listát építeni. A „majd olcsó bumperrel felépítem a közönséget, aztán rájuk célzok” terv nem működik.
A Google magyar súgója a bumper hirdetést több helyen „rövid hirdetésnek” fordítja. Máshol viszont a Shorts-hirdetést nevezi „rövid videók hirdetéseinek”. Aki a magyar oldalt olvassa, jó eséllyel azt hiszi: a Shorts-hirdetésre nem jár megtekintés. Ez nem igaz — a Shorts kifejezetten jogosult rá. Az eredeti, angol szöveg egyértelműen bumperről beszél.
Van még egy csavar, amit sehol nem mondanak ki egy helyen: ugyanaz a formátum kétféle számlázási logikába kerülhet. Az átugorható videóba ágyazott hirdetés megtekintésenkénti licitnél megtekintésre számláz, de ha cél-CPA-val vagy „maximális konverziók” licittel futtatod ugyanazt a videót, akkor megjelenésre. A kreatív nem változott — a számla logikája igen.
A formátumok 2026-ban — és a nevek, amik közben megváltoztak
Ha egy magyar cikk „videós konverziós kampányt” ajánl neked, dobd el. Az a kampánytípus megszűnt: 2025 áprilisától újat már nem lehetett létrehozni, júliustól a meglévők automatikusan átálltak, és az átállás 2026 áprilisában zárult le. A helyét a Demand Gen vette át, ami annyiban több, hogy a YouTube mellett a Discover-feedben és a Gmailben is megjelenik.
Két további átnevezés, ami miatt nem találod meg, amit keresel: a „megtekintés” mutató neve 2025 októbere óta TrueView-megtekintés (a számlázás nem változott, csak a felirat), a „Figyelemfelkeltés és megfontolás” kampánycél pedig „YouTube-elérés, -megtekintés és -elköteleződés” lett. A „közönségtípus” mostantól „közönségszegmens”, az újracélzás pedig „az Ön adatai” néven szerepel.
- Átugorható videóba ágyazottÖt másodperc után átugorható. Nincs hosszkorlát, de a Google szerint a három percnél rövidebb jellemzően jobban teljesít. Megtekintésre vagy megjelenésre számláz, lehet rá újracélzási listát építeni. Ez a KKV-k alap formátuma.
- Nem átugorható videóba ágyazottCsak ezer megjelenésre vetített áron. Nem jár rá megtekintés, nem építhető belőle lista. A hosszáról külön beszélünk lentebb, mert itt a Google saját oldalai mondanak ellent egymásnak.
- Feedben megjelenő videóhirdetésA kezdőlapon, a keresési találatok közt, a „Következő” listában és a feliratkozási feedben. Kattintásra vagy tíz másodperces automatikus lejátszásra számláz.
- BumperLegfeljebb hat, legalább öt másodperc. Nem átugorható, csak megjelenésre számláz, nem jár rá megtekintés. Emlékeztetőnek jó, felvezetésnek nem.
- Shorts-hirdetésÁlló formátum a Shorts-folyamban. Hatvan másodpercnél rövidebb ajánlott. Jár rá megtekintés, és építhető belőle lista.
- MastheadA YouTube kezdőlapjának teteje. Csak foglalással, Google-értékesítőn keresztül vásárolható, ezer megjelenésre vetített vagy óradíjas áron. Nyilvános árlista nincs. Magyar kisvállalkozásnak gyakorlatilag nem elérhető.
Most jön az a részlet, amiért érdemes volt végigolvasni a Google szabályzatait is, nem csak a súgót. A nem átugorható hirdetés maximális hosszáról három Google-oldal háromfélét állít: az egyik táblázata 15–60 másodpercet ír, ugyanannak az oldalnak a szövege „60 másodperc vagy rövidebbet”, a dedikált formátumoldal viszont 30 másodpercet. Az ellentmondást a hirdetési szabályzat oldala oldja fel — ahova senki nem kattint át: aukciós, vagyis önkiszolgáló vásárlásnál a határ 30 másodperc, foglalásos vásárlásnál 60.
Ez nem szőrszálhasogatás. Aki magyar kisvállalkozóként, a saját Google Ads-fiókjából hirdet, az aukcióban van. Ha a súgó szövegtörzsére hallgatva készíttet egy 45 másodperces nem átugorható hirdetést, azt el fogják utasítani — és nem fogja érteni, miért. Kiegészítésül: a 30 másodperces videónak fekvőnek kell lennie; az álló és a négyzetes ebben a formátumban nem fut.
Mennyibe kerül? Az őszinte válasz
Elmondom, mi lett a kutatás eredménye, és nem fogom széppé tenni: hiteles, nyilvános magyar adat a YouTube-hirdetés áráról nincs.
A Google nem publikál sem országos, sem iparági viszonyítási adatot — sem megtekintésenkénti költségre, sem ezer megjelenésre vetített árra. Amit külföldi szakmai blogokban találsz, az egymásnak mond ellent: az egyik forrás 0,024 dollár átlagos megtekintési költséget ír, a másik 0,03 és 0,12 dollár közötti tartományt. Ez négy-ötszörös szórás. Az egyik szerint a Shorts a legolcsóbb formátum, a másik szerint a legdrágább. Egyik sem közöl ellenőrizhető módszertant.
A magyar számok — nagyjából 5–20 forint megtekintésenként, 400–900 forint ezer megjelenésenként — ugyanebbe a kategóriába esnek: nincs mögöttük mintaméret, időszak, se iparági bontás. Nem azért nem írom ide őket tervezési alapként, mert titkolni akarok valamit, hanem mert ilyen szórás mellett a szám nem tervezhető. Ugyanez a helyzet a Google Ads kattintási költségeivel is — erről részletesen írtam a Google Ads áraival foglalkozó cikkben.
Ez ugyanis létezik, és meglepően kevesen használják. Amikor a Google Ads-ben összeállítasz egy videókampányt — beállítod a célzást, a helyet, a licitet —, a képernyő jobb oldalán a rendszer megbecsüli a várható megtekintésszámot a te paramétereiddel. Nem kell elindítanod a kampányt, nem kell fizetned érte. Ez a te piacodra, a te célközönségedre vonatkozik, nem egy amerikai átlagra.
Egy dolog a napi keretről, amiért sokan megijednek az első héten: a beállított napi keret átlag, nem plafon. A Google saját szabálya szerint egy adott napon ennek akár a kétszerese is elmehet, havi szinten viszont soha nem több, mint a napi keret 30,4-szerese. Aki 2 000 forintos napi keretet állít be, és az első nap 3 800 forintot lát, az nem hibát lát.
Mennyit kell rászánni — az egyetlen hivatalos támpont
Hivatalos minimum napi költés nincs. Egyetlen Google-oldal sem ír elő ilyet videókampányra. Van viszont egy mondat a Google saját Demand Gen-útmutatójában, ami a legkonkrétabb hivatalos támpont, amit a témában találtam:
A napi keret legyen legalább a cél-CPA tízszerese — és a Google hozzáteszi: ha a napi keret alacsony, az szokott lenni az első számú oka annak, hogy egy új Demand Gen-kampány alulteljesít. A saját példájuk: száz dolláros kereten, tízdolláros liciten napi tíz konverziónál be vagy zárva. Mellé egy másik szám: a kampánynak legalább ötven konverziót kell termelnie ahhoz, hogy a rendszernek legyen mihez igazodnia.
Fordítsuk le magyarra, forintra. Tegyük fel, hogy egy új érdeklődő megér neked ötezer forintot — ez lesz a cél-CPA. Akkor a napi keret legalább ötvenezer forint, vagyis havi másfél millió. Ha ez most sok, az nem a te hibád, és nem is jelenti azt, hogy rosszul csinálsz valamit: azt jelenti, hogy a YouTube-os konverziós kampány nem a te belépő csatornád. Azt pedig, hogy nálad mennyi az az ötezer forint, előbb ki kell számolni — erről szól a „mennyit ér egy érdeklődő” cikk.
Fontos pontosítás, nehogy átcsússzon általános szabállyá: ez a két szám a konverziós kampányra vonatkozik, nem a márkaépítőre. Egy egyszerű elérési vagy megtekintési kampány ennél lényegesen kisebb keretből is futtatható — csak épp mást csinál, és másképp kell mérni.
És egy figyelmeztetés, amit szinte minden kezdő megsért: a keret, a cél-CPA vagy a konverziós cél gyakori kézi átállítása újraindítja a hét–tizennégy napos tanulási időszakot. Aki naponta hozzányúl, sosem jut túl a tanuláson — és aztán arra jut, hogy „a YouTube nem működik”. A keret tervezéséről általában a marketingbüdzsé tervezéséről szóló cikkben írtam bővebben.
Kit tudsz elérni — és mit veszítesz el, ha konverzióra optimalizálsz
A célzási készlet papíron gazdag. Elérhető a demográfia, a részletes demográfia (például ingatlantulajdonosok, friss szülők, egyetemisták), az érdeklődési körök, a saját összeállítású érdeklődési szegmensek, az élethelyzetek (költözés, házasság, diplomaszerzés), a piacon lévő szegmensek (akik épp vásárlást fontolgatnak), az újracélzás és az ügyféllista-egyeztetés. Van ezen felül egyéni szegmens is, ami a nemrég a Google-ben keresett kulcsszavak alapján éri el a nézőt — ez a legközelebb álló dolog a keresési szándékhoz, amit a YouTube-on kaphatsz.
Tartalom szerint pedig célozható konkrét YouTube-csatorna, konkrét videó, téma, kulcsszó és eszköz.
Most jön a de, és ez nagy de. Ha a kampányod konverzióra optimalizál, a tartalomcélzást elveszíted. A Google 2023 elején megszüntette ezt a lehetőséget a konverziós videókampányokban, sőt a meglévő beállításokat automatikusan eltávolította. Magyarul: a „kirakom a hirdetésemet a konkurencia csatornájára, és közben leadet gyűjtök” elképzelés nem működik. Vagy konkrét helyet célzol és beéred az elérésmérőszámokkal, vagy konverzióra mész, és a Google dönti el, hol jelenj meg. Magyar cikkekben ezzel szemben máig az ellenkezőjét lehet olvasni.
Két további finomság, ami gyakran félremegy: a tartalomcélzások tágítanak, nem szűkítenek — a hirdetésed bármelyik megadott témán, elhelyezésen vagy kulcsszón megjelenhet, nem csak ott, ahol mindegyik egyszerre teljesül. A helycélzás viszont metszetként működik.
Két korlátozás pedig indulás előtt eldöntheti, hogy van-e értelme belevágni:
- Érzékeny kategóriák — a kampány le is állhatAki érzékeny érdeklődési kategóriába eső terméket vagy szolgáltatást hirdet (egészségügy, fogyás, társkeresés és társaik), az nem használhat saját összeállítású közönséget. Márpedig a Demand Gen alapból ilyet használ — a Google saját szövege szerint a kampány meg is akadályozható a megjelenésben. Ezt tisztázd, mielőtt videót gyártatsz.
- Amit viszont tévesen ijesztgetnekA lakhatásra, hitelre és munkaajánlatra vonatkozó szigorú célzási tilalom — hogy nem célozhatsz kor, nem vagy családi állapot szerint — a Google szövege szerint kizárólag az Egyesült Államokra és Kanadára vonatkozik. Magyar ingatlanost, hitelközvetítőt vagy HR-céget ez a konkrét korlátozás nem köti.
Végül egy határidő, ami minden magyar hirdetőt érint, nem csak a politikaiakat. A Google 2025 októberében leállította a politikai hirdetéseket az Európai Unióban, és bevezette, hogy minden kampányról nyilatkozni kell: tartalmaz-e uniós politikai hirdetést. 2026. április 1-jétől, ha a fiókban akár egyetlen nyilatkozat nélküli kampány marad, a kampánykezelő műveletek hibára futnak — a riportolás, a fiókkezelés és a kulcsszótervező továbbra is működik, de módosítani nem tudsz. A nyilatkozat fiókszinten is megtehető. Ha rég nem néztél rá a fiókodra, ez öt perc, és megspórol egy pánikot.
A videó maga: mit kér a Google, és mit a magyar jog
A technikai minimum barátságos. Ajánlott az 1080p — fekvőben 1920×1080, állóban 1080×1920, négyzetesben 1080×1080 —, de a 720p is elfogadott, sőt formálisan a 640×480 is, csak a Google maga sem javasolja. A fájlformátumok közül az .MP4, .MOV, .AVI, .WMV és társaik mennek. Hangfájlt nem fogadnak el, ami nyilvánvalónak hangzik, amíg valaki fel nem próbál tölteni egy rádióspotot.
Ami viszont kevésbé nyilvánvaló, és rendszeresen elutasításhoz vezet: a videóban szerepelnie kell a hirdető, a termék vagy a szolgáltatás nevének vagy logójának. A művészi, névtelen kisfilm — amiről a néző nem tudja meg, ki beszél hozzá — a Google szabályzata szerint „nem egyértelmű tartalom”, és elutasítható.
A videót fel kell tölteni a YouTube-ra, de nem kell nyilvánosnak lennie: a „nem listázott” is megteszi. A privát nem. Itt is van egy apró ellentmondás a Google oldalai között — a szabályzat „nyilvánosan elérhetőt” ír —, de a gyakorlat és a formátumoldal a nem listázottat engedi.
Ha nincs videód, és nem akarsz forgatni: a Google Ads-ben van egy ingyenes videókészítő. Az Eszközök menü alatt, az eszköztárban találod: sablont választasz, beteszed a logódat, a márkaszíneidet, a képeidet és a szövegeidet, a betűtípus és a zene a Google könyvtárából jön. Néhány perc alatt legenerálja. Egy feltétel van, amit érdemes előre tudni: a kész videó a te YouTube-csatornádra töltődik fel, ehhez pedig a csatornának Márkafiókhoz kell kapcsolódnia, neked pedig szerkesztői vagy annál erősebb jogosultsággal kell rendelkezned rajta.
És egy új kötelezettség, amiről a magyar szakmai anyagokban gyakorlatilag nem esik szó: 2026 júliusától az uniós MI-rendelet miatt címkézni kell azokat a hirdetési kreatívokat, amik mesterséges intelligenciával készültek vagy azzal módosultak. A Google ad hozzá beállítást, és bizonyos, saját eszközeivel generált elemekre automatikusan is rátesz címkét — de a saját súgójában kimondja, hogy ez nem garantálja a jogszabálynak való megfelelést. A felelősség a hirdetőé marad. Arról, hogy hol húzódik az AI ésszerű határa a hirdetésben, külön cikkben írtam.
A magyar jog pedig a Google szabályzatától függetlenül érvényes. A Google jóváhagyhat egy hirdetést, ami a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvénybe ütközik — a felelősség akkor is a tiéd. A leggyakrabban érintett pontok: tilos az a reklám, ami a gyermek- és fiatalkorúak fejlődését károsíthatja; a dohánytermék reklámja teljesen tilos, a közvetett reklám is; az alkoholnál pedig hosszú lista van arról, mit nem szabad — például nem köthető járművezetéshez, társadalmi vagy szexuális sikerhez, és nem tehető közzé gyerekeknek szóló műsorszám előtt, alatt és után.
A YouTube-on a videók készítői megjelölhetik a tartalmukat „gyerekeknek készültként”. Az ilyen videókon nem fut személyre szabott hirdetés — vagyis az újracélzásod, az ügyféllistád és a saját szegmenseid ott egyszerűen nem működnek. Ráadásul a Google külön tiltólistát tart fenn arra, mi nem hirdethető gyerektartalmon akkor sem, ha egyébként teljesen szabályos. Ezen a listán ott van az élelmiszer és ital — tápértéktől függetlenül, tehát a bio müzli is —, a kozmetikum, a fogyást vagy testmódosítást célzó minden ajánlat, az egészség és wellness, az étrend-kiegészítő, a nyereményjáték akkor is, ha ingyenes a részvétel, a közösségi háló, a társkeresés, és az e-mail-címet kérő kvíz. Ez nem büntetés, hanem alapbeállítás: egy magyar kozmetikai vagy étrend-kiegészítő webshop automatikusan kiesik ebből a készletből.
Mérés: három különböző „megtekintés”, és melyiket hidd el
Ugyanarra a videóra három különböző szám létezik, és soha nem fognak egyezni. Ez nem hiba, de rendszeresen ebből lesz a veszekedés hirdető és ügynökség között.
- TrueView-megtekintés (Google Ads)Ez az, amiért fizetsz: a harminc, illetve tíz másodperces küszöb vagy az interakció.
- Nyilvános megtekintésszám (YouTube)Ez már akkor nő, amikor a hirdetés elindul. Ezért látod azt, hogy a videód alatt pörög a szám, miközben a Google Ads-ben alig van megtekintés. Főleg bumpernél és nem átugorhatónál feltűnő: ott a nyilvános szám nő, a TrueView-megtekintés pedig nulla marad — mert arra a formátumra nem is jár.
- ElköteleződésTíz másodperc megtekintés vagy kattintás. A konverzióalapú licitek erre építenek.
A Google saját útmutatása szerint a Google Ads TrueView-megtekintéseit kizárólag a YouTube Studio „YouTube-hirdetés” forrássorának elköteleződési megtekintéseivel szabad összevetni — semmi mással.
Most jön a leggyakorlatibb tanács ebből az egész cikkből, és harminc másodperc alkalmazni. A Google Ads-ben két konverziós oszlop van: „Konverziók” és „Összes konverzió”. A kettő közti különbség jó részét a nézettségi konverzió adja — vagyis azok az esetek, ahol valaki csak látta a hirdetést, nem kattintott rá, nem nézte végig, aztán később mégis vásárolt.
Ez a mutató azért vitatott, mert nincs mögötte ok-okozat. Egy nagy elérésű YouTube-kampány rengeteg ilyet termel pusztán azért, mert sok emberhez eljutott — köztük olyanokhoz is, akik amúgy is vásároltak volna. A Google maga is a „Konverziók” oszlopot használja a licitoptimalizáláshoz, a nézettségi konverziót pedig kifejezetten az „Összes konverzió” oszlopba teszi. Tehát: a kampányodat a „Konverziók” oszlop alapján ítéld meg. Ha az „Összes konverziót” nézed, a saját sikeredet fogod túlmérni. Ez ugyanaz a csapda, amiről a hiúsági mutatókról szóló cikkben írtam, csak videós kiadásban.
Két kiegészítés. A bumper hirdetés csak akkor számít konverziónak, ha a néző ténylegesen rákattintott. És a Brand Lift — az a mérés, ami azt vizsgálja, nőtt-e a márkaismertséged — magyar kisvállalkozás számára gyakorlatilag nem elérhető: Google-képviselő kell hozzá, és van egy országonként eltérő minimumköltés, amit a tanulmány indulásától számított tíz napon belül el kell költeni. A magyar küszöböt a Google nem publikálja.
Mindez persze mit sem ér, ha a konverziómérés maga nem áll rendesen. A mérőkód és a szerveroldali mérés beállításáról itt írtam részletesen — a példa a Metáról szól, de a szemlélet ugyanaz.
Mikor éri meg, és mikor nem
Itt szétválasztom, mi az, amit forrásból tudok, és mi az, ami a tapasztalatom. Kezdjük a tényekkel.
A közönség itthon megvan. Az NMHH 2026. májusi adatai szerint a YouTube napi átlagos valós felhasználószáma Magyarországon mobilon 2,02 millió, számítógépen 643 ezer, a napi együtt töltött idő pedig 1 óra 15 perc. A YouTube a Google, a Facebook és a Messenger után a negyedik legnagyobb elérésű felület az országban. Az az ellenvetés tehát, hogy „nincs itthon elég ember a YouTube-on”, tényszerűen nem áll meg.
A belépési küszöb viszont magas, ha konverziót akarsz: a tízszeres cél-CPA és az ötven konverzió a Google saját ajánlása. És van egy kevésbé ismert következmény is, amit a Google szintén kimond: a kis napi konverziószámú kampányok teljesítménye önmagában is jobban ingadozik, pusztán a véletlen miatt. Aki napi két-három konverzióra számít, annak a napi számai ugrálni fognak, és ebből nem fog tudni következtetést levonni.
- Jellemzően megériHa az ügyfél sokáig marad nálad, és sokat költ (előfizetés, visszatérő szolgáltatás, magas kosárérték). Ha a döntés hosszú, több érintéses. Ha a terméked új vagy magyarázatot igényel — ezt szövegben nehéz, videóban könnyű. Ha erősen vizuális, amit látni kell ahhoz, hogy megértsd. És ha már fut egy jól működő keresési kampányod, ami mellé keresletet akarsz építeni.
- Jellemzően nem éri megHa a piacod nagyon szűk (néhány száz fős magyar B2B célcsoportnál a matek nem jön ki). Ha a kereslet azonnali és keresésvezérelt — csőtörésre, autómentésre a Google keresője a helyes válasz, nem a videó. Ha alacsony a kosárérték, és nincs visszatérő vásárlás. Ha nincs legalább két-három hónapra elkülönített, nyugodtan kockáztatható kerete. És ha nincs beállítva konverziómérés — akkor semmilyen hirdetéssel ne kezdj bele.
A leggyakoribb hiba, amit látok: a YouTube-ot a keresési hirdetés helyett próbálják bevetni, holott az mellé való. A kereső leszüreteli azt a keresletet, ami már létezik. A YouTube keresletet épít ott, ahol még nincs. Ez a kettő nem verseng, hanem egymásra épül — de a sorrend szinte mindig az, hogy előbb a kereső. Arról, hogy melyik felület mire való, a Google Ads és a Meta összevetésében írtam bővebben.
Gyakori kérdések
Mennyibe kerül egy YouTube-megtekintés Magyarországon?
Erre nincs hiteles nyilvános adat. A Google nem publikál viszonyítási számot, a fellelhető külföldi becslések négy-ötszörös szórásban mondanak ellent egymásnak, a magyar számok mögött pedig nincs módszertan. Amit használni tudsz: a Google Ads kampányépítőjében, indítás előtt kapsz becslést a saját paramétereidre. Az ingyenes, és a te piacodra vonatkozik.
Van minimális napi költés?
Hivatalosan nincs. A leghitelesebb támpont a Google saját ajánlása a konverziós kampányra: a napi keret legyen legalább a cél-CPA tízszerese, és a kampánynak ötven konverziót kell termelnie a tanuláshoz. Márkaépítő elérési kampány ennél kisebb keretből is futtatható.
Kell profi videó, vagy elég a telefonnal felvett?
A Google technikai minimuma barátságos, és a telefonnal felvett 1080p bőven megfelel. Egy dolog viszont kötelező: szerepelnie kell benne a neved, a terméked vagy a logód — enélkül „nem egyértelmű tartalom” címen elutasítható. Ha nincs videód, a Google Ads ingyenes videókészítőjével sablonból is összerakhatsz egyet a saját képeidből és logódból.
Célozhatom a konkurencia YouTube-csatornáját?
Csak akkor, ha nem konverzióra optimalizálsz. A konverziós videókampányokból a Google 2023 elején kivette a tartalom szerinti célzást, sőt a meglévő beállításokat is eltávolította. Vagy konkrét helyet célzol elérési célra, vagy konverzióra mész, és a rendszer dönt a helyről. A kettő együtt nem megy.
Miért nem egyezik a YouTube és a Google Ads megtekintésszáma?
Mert mást számolnak. A YouTube nyilvános száma már akkor nő, amikor a hirdetés elindul; a Google Ads csak a harminc- (vagy Shorts és feedes hirdetésnél tíz-) másodperces küszöb után számol megtekintést. Bumpernél és nem átugorhatónál a nyilvános szám nő, a Google Ads viszont nullát mutat — arra a formátumra nem is jár megtekintés.
A Shorts-hirdetés olcsóbb vagy drágább?
Erre nincs megbízható válasz: a két legtöbbet idézett külföldi elemzés pont ellentéteset állít. Amit viszont hitelesen lehet mondani: a Shorts-hirdetés jár megtekintéssel (tíz másodperc vagy gombnyomás), és lehet rá újracélzási listát építeni — szemben a bumperrel, ami mindkettőt nem tudja.
Nyilvánosnak kell lennie a videónak?
Nem, a „nem listázott” is használható hirdetéshez. A privát nem. Ez akkor hasznos, ha nem akarod, hogy a hirdetési változat megjelenjen a csatornád videói között.
Mit kell tennem 2026. április 1. előtt?
Nyilatkozni kell a fiókodban arról, hogy a kampányaid tartalmaznak-e uniós politikai hirdetést. Ez minden hirdetőre vonatkozik, nem csak a politikaiakra. Ha akár egyetlen kampány nyilatkozat nélkül marad, a kampánykezelés leáll a fiókban — a riportolás megmarad. A nyilatkozat fiókszinten is megtehető, öt perc.
Ha nem tudod eldönteni, hogy a te vállalkozásodnál a videó vagy a kereső a következő lépés, nézzük át együtt. Harminc perc, díjmentes: megnézzük a számaidat, és megmondom, hol van a pénzednek a legjobb helye — akkor is, ha az nem a YouTube.
Források: Google Ads súgó – videóhirdetés-formátumok (2375464), YouTube-hirdetések és megtekintési mutatók (2375431), megtekintésenkénti költség (2472735, 2382888), nem átugorható videóba ágyazott hirdetés (11462260), videós konverziós kampányok átállítása Demand Genre (15110871), Demand Gen teljesítmény-útmutató (16797388), Demand Gen gyakori kérdések (14509385), videókampányok célzása (2454017), átlagos napi költségkeret (6385083), konverziós oszlopok (6270625), Brand Lift (9049373, 9049825), videókészítés az eszköztárban (14753669), intelligens ajánlattétel (7065882), elutasított hirdetések javítása (1704381), videós elérési kampányok többformátumú átállása (15274526); Google hirdetési szabályzatok – videóhirdetés-követelmények (2679940), személyre szabott hirdetés és célzási korlátozások (143465), hirdetések gyerekeknek készült tartalmon (9683742), MI-címkézés (17257106); Google fejlesztői dokumentáció – az uniós politikai hirdetési rendelet támogatása; NMHH – Az online médiatér közönsége, 2026. május; 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól. Az adatok 2026. szeptemberi állapotot tükröznek; a Google felületei és irányelvei folyamatosan változnak, a jogi megfelelés kérdéseiben pedig szakértő bevonása javasolt.
