A szállítási díj az a tétel, amit a legtöbb magyar webshop rosszul kommunikál — és ez nemcsak elveszett vásárlás, hanem konkrét pénzügyi következmény. A jogszabály ugyanis kimondja: ha nem tájékoztattál róla, a vásárlónak nem kell megfizetnie. Nézzük végig, mit kell kiírni, hol, és mikor.
Ez nem jogi tanácsadás — a jogszabályok szó szerinti szövegét idézem. A saját boltodra ügyvéd tud választ adni.
A mondat, ami pénzbe kerül
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. § (1) e) pontja szerint a szerződéskötés előtt tájékoztatnod kell az „ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről … valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről)”. Ha ezek előre nem számíthatók ki, legalább azt a tényt kell feltüntetni, hogy további költségek merülhetnek fel.
És itt jön a 11. § (2) bekezdése, szó szerint: „Ha a vállalkozás nem tett eleget … valamennyi járulékos költségre … vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket.” Nem bírság — a díj egyszerűen nem követelhető.
Ehhez tartozik két kiegészítés, amit érdemes fejben tartani. A 11. § (6) szerint a tájékoztatás a szerződés részévé válik, és egyoldalúan nem módosítható. A 11. § (7) szerint pedig a tájékoztatás megtörténtét a vállalkozásnak kell bizonyítania — nem a vásárlónak azt, hogy nem kapta meg.
Hol és mikor — a gomb előtt is
Sokan azt hiszik, elég egyszer, valahol kiírni. A 15. § (1) bekezdése viszont nevesítve előírja, hogy közvetlenül a megrendelés elküldése előtt, egyértelműen és jól látható módon újra fel kell hívni a figyelmet — többek között épp az e) pontra, vagyis a teljes árra és a szállítási költségre.
Ugyanennek a §-nak a (2) bekezdése tartalmazza a gombszabályt: a megrendelőgombot „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” vagy ennek megfelelő, egyértelmű felirattal kell ellátni. Ha ez hiányzik, a szerződés semmis — és a semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
És egy harmadik, kevesebbet emlegetett bekezdés: a 15. § (3) szerint a kereskedelmi célú honlappal rendelkező vállalkozásnak legkésőbb az ajánlattételkor egyértelműen és olvashatóan fel kell tüntetnie az esetleges fuvarozási korlátozásokat és az elfogadott fizetési módokat.
Az árra vonatkozó alapszabály a fogyasztóvédelmi törvény 14. § (5) bekezdésében van: a ténylegesen fizetendő, áfát és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni, forintban. És egy figyelmeztetés a (7) bekezdésből: ha egyszerre több ár látszik, a legalacsonyabbat kell felszámítani.
Elállásnál: mit kell visszatéríteni
Itt szokott a legtöbb félreértés lenni, pedig a szabály elég tiszta:
- A kiszállítás díját vissza kell téríteniA 23. § (1) szerint a teljes összeget vissza kell adni, „ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is” — legkésőbb 14 napon belül.
- A drágább szállítás többletét nemA 23. § (3) szerint ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos módtól eltérőt választott, az ebből eredő többletköltséget nem kell visszatéríteni.
- A visszaküldés költsége a vevőéA 24. § (2) szerint a fogyasztó viseli — kivéve, ha a vállalkozás vállalta. Ha erről nem tájékoztattál, a 11. § (2) alapján nem is követelheted.
- Visszatarthatod, amíg megjönA 23. § (4) szerint az összeg visszatartható, amíg az áru vissza nem érkezett, vagy a vevő nem igazolta a visszaküldést — a kettő közül a korábbi időpontig.
Két szankció, ami a tájékoztatás elmulasztásához kötődik: ha az elállási jogról nem tájékoztatsz, a 21. § (1) szerint az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik. És a 25. § szerint ilyenkor a fogyasztó nem felel az értékcsökkenésért sem.
Magyar sajátosságok — és ami 2026-tól új
A Magyar Posta felkínálása kötelező. A 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 3/A. §-a szerint a kereskedelmi célú honlappal rendelkező vállalkozásnak biztosítania kell az egyetemes postai szolgáltató általi kézbesítés lehetőségét — feltéve, hogy az adott árut a szolgáltató az általános szerződési feltételeiben vállalja. Ez tisztán magyar szabály, az uniós irányelvben nincs benne.
A 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet beiktatta a 45/2014-be a 22. § (1a)–(1c) bekezdéseit. Eszerint a vállalkozásnak elállási funkciót kell működtetnie: „elállás a szerződéstől” szöveggel, jól láthatóan és könnyen hozzáférhetően, az elállási időszak alatt folyamatosan. A vevő az adatok kitöltése után egy „elállás megerősítése” feliratú gombbal küldi el a nyilatkozatot, a vállalkozásnak pedig tartós adathordozón átvételi elismervényt kell küldenie. Ha ez még nincs meg a boltodban, ez az egyik legsürgősebb tétel.
Hatósági gyakorlat. A fogyasztóvédelem 2024-ben közel háromszáz webshopos vizsgálatot folytatott, 78 százalékos kifogásolási aránnyal — elsősorban tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt —, és közel 70 millió forint bírságot szabott ki.
Egy konkrét, 2025-ös határozat 550 ezer forintos bírsággal jó tanulságot ad: nem elég a szállítási díjat a rendelési folyamatban megmutatni. A hatóság kifogásolta, hogy az ÁSZF-ben semmilyen részlet nem szerepelt a szolgáltatókról, díjszabásokról és feltételekről — indoklása szerint a fogyasztónak az ÁSZF-et a megrendelés előtt meg kell ismernie, tehát ott kell szerepelniük az aktuális díjaknak. Külön megtévesztésnek minősült, hogy nem a ténylegesen érvényes postai díjakat tüntették fel.
Ha hirdetsz: a Google is kéri
Amint Shopping-hirdetést vagy ingyenes terméklistázást használsz, a szállítási költség megadása a Merchant Centerben is kötelező — és Magyarország nevesítve szerepel azon a 29 országból álló listán, ahol ez így van.
Két helyen adhatod meg: fiókszinten a szállítási beállításoknál, vagy termékszinten a shipping attribútummal — utóbbi felülírja a fiókszintűt az adott terméknél. Ha hiányzik, a hibaüzenet egyértelmű: a termék addig nem jelenik meg a vásárlóknak.
A komolyabb kockázat az eltérés. Ha a Merchant Centerben megadott díj alacsonyabb, mint amit a pénztárban ténylegesen felszámolsz, a Google hivatalos szövege szerint a fiók figyelmeztetést kap vagy felfüggesztésre kerül. A megengedett irány egyoldalú: ha nem tudsz pontos díjat adni, enyhén felülbecsülni szabad — alábecsülni nem. Konkrét százalékos tűréshatárt a dokumentáció nem ad. A Merchant Center beállításáról külön cikkem szól.
Egy dolgot pedig szándékosan nem írok le: hogy hol legyen az ingyenes szállítás küszöbe. Erre nem találtam megbízható, módszertannal közölt mérést — a neten keringő „15–25 százalékkal nő a kosárérték” típusú számok szolgáltatói blogokból jönnek, minta és definíció nélkül. Magyar piaci adat pedig egyáltalán nincs.
Gyakori kérdések
Elég, ha a szállítási díj a kosárban derül ki?
Jogilag a megrendelés előtti tájékoztatás a követelmény, és a 15. § szerint közvetlenül a megrendelőgomb előtt is ki kell írni. A hatósági gyakorlat ezen felül az ÁSZF-ben is elvárja az aktuális díjakat. Üzletileg pedig a mért adatok szerint a vevők többsége már a terméklapon keresi.
Mi van, ha nem tudom előre a pontos díjat?
A rendelet erre is ad megoldást: ha a költségek ésszerűen előre nem számíthatók ki, azt a tényt kell feltüntetni, hogy további költségek merülhetnek fel. A Merchant Centerben pedig enyhén felül szabad becsülni.
Elállásnál a kiszállítás díját is vissza kell adnom?
Igen — a 23. § (1) szerint a teljes összeget vissza kell téríteni, a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségekkel együtt. Kivétel: ha a vevő a legolcsóbb szokásos módnál drágábbat választott, az abból eredő többletet nem.
Ki fizeti a visszaküldést?
Alapesetben a fogyasztó, kivéve ha vállaltad. De ha erről nem tájékoztattál, a 11. § (2) alapján nem követelheted tőle.
Kötelező a Magyar Postát felkínálnom?
A 335/2012. Korm. rendelet 3/A. §-a szerint igen — a honlapon biztosítani kell az egyetemes postai szolgáltató általi kézbesítés lehetőségét, feltéve hogy az adott árura ezt a szolgáltató vállalja.
A szállítási díj a termékoldalon kezdődik — arról itt írtam. Ha hirdetsz is, a Merchant Center külön elvárásokat támaszt.
Ha nem akarod egyenként végigellenőrizni, mi hiányzik: kérj ajánlatot, és átnézzük a boltod rendelési folyamatát.
Források: 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (11. §, 15. §, 16. §, 21–25. §), a 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelettel beiktatott 22. § (1a)–(1c) bekezdésekkel; 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről (14. §); 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (3/A. §); 2011/83/EU irányelv (6. cikk); Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság — a webáruházak fokozott ellenőrzéséről szóló közlemény (2024. október); Pest Vármegyei Kormányhivatal PE/002/00132-2/2025. sz. határozata; Google Merchant Center Súgó — szállítási beállítások (6324484, 12578516), hiányzó szállítási költség (12157544), eltérő szállítási díj (10248678), automatikus szállítási frissítés (16371720). A jogszabályszövegek a Nemzeti Jogszabálytár 2026. augusztus 2-i hatályos állapotából valók. Lekérdezve: 2026. szeptember 19.
