Az árverseny azért rossz üzlet, mert a végén nem te döntöd el, meddig mész — a versenytársad dönti el. De van ennél konkrétabb érv is: Magyarországon az akciózás szigorúan szabályozott, és a GVH az elmúlt két évben félmilliárdos nagyságrendű bírságokat osztott ki érte. Nézzük végig, mit szabad, és miért nem az ár a te terepeded.
Ez a cikk tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. A hivatkozott jogszabályhelyeket érdemes a saját boltodra nézve jogásszal átnézetni.
A 30 napos szabály
A 4/2009. NFGM–SZMM rendelet 2/A. § (2) bekezdése szó szerint: „A korábbi ár a vállalkozás által az értékesítési helyen egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc nap.”
Vagyis az áthúzott ár nem a listaárad, és nem az, amennyiért egyszer régen adtad. Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára. Ha két hete volt egy -20%-os akciód, akkor a mostani akciónál az a csökkentett ár a viszonyítási alap.
Ez a szabály 2022. május 28. óta él (a 48/2020. ITM rendelet iktatta be), és az Európai Bíróság 2024 szeptemberi, Aldi Süd elleni ítéletének lényege szerint a százalékban megadott engedményt is ebből a korábbi árból kell számítani — nem elég a referenciaárat valahol apróbetűvel feltüntetni, miközben a hirdetett százalék egy magasabb árhoz képest értendő.
Négy részlet, amit a legtöbb bolt nem tud
Új terméknél 15 nap. A magyar jog élt az uniós opcióval: „Ha a termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban […] a korábbi ár […] nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző tizenöt nap.” Ez nincs benne az irányelvben, tagállami döntés.
A fokozatos leárazás nem tolható felfelé. „Ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár.” Tehát a −20% → −30% → −50% sorozatnál végig az első akció előtti ár a viszonyítás, nem a lépcső előző foka.
A romlandó termék kivétel. A szabály „nem vonatkozik a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre”.
2026. január 1. óta új bekezdés él. A 63/2025. NGM rendelet beiktatta a 2/A. § (1a)-t: ömlesztett, a vevő jelenlétében kimért terméknél korábbi árként az egységárat kell megjelölni. Ez friss — a legtöbb összefoglaló még nem tartalmazza.
És egy szabály, ami a dinamikus árazást futtató boltokat érinti: a 45/2014. kormányrendelet 11. § (1) q) pontja szerint tájékoztatni kell a vásárlót, „ha a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás automatizált döntéshozatal alapján a fogyasztó személyére szabott”. Az algoritmikus árazást tehát közölni kell.
Mennyibe került másoknak
Nem elméleti kockázat: a GVH három megnevezett ügyben is bírságolt megtévesztő árfeltüntetés miatt.
A Mobilredfox-ügy indoklása különösen tanulságos kisebb boltoknak: nem egyetlen hamis árcédula volt a baj, hanem hogy nem volt írott szabály arra, hogyan képzik az árakat. Ez olyasmi, amit egy háromfős webshop is meg tud csinálni egy oldalon.
Ugyanaz a mező, két hatóság
Itt van egy ütközéspont, amiről ritkán esik szó. A Google Merchant Center az ár attribútumnál ezt követeli: „Olyan összeget és pénznemet adjon meg, amely megfelel a céloldalon és a fizetési oldalakon feltüntetett árnak.” És figyelmeztet: „Ha nem tartja be ezeket a követelményeket, elutasítjuk a termékét.”
Az akciós árnál pedig: „Amikor beküldöd az akciós ár attribútumot, továbbra is küldd be a termék teljes árát (azt, amennyibe akción kívül kerül).” És: „Világosan jelenítsd meg mind az akción kívüli, mind az akciós árat a céloldalaidon, a fizetésnél pedig csak az akciós árat.”
Vagyis a Google elvárja, hogy két ár látszódjon; a magyar jog pedig megszabja, mi lehet egyáltalán az „eredeti”. Aki a feedbe egy soha nem alkalmazott listaárat tesz, az két irányból kockáztat: a Google felé áreltérés miatti terméktiltást, a GVH felé bírságot. Ugyanaz a mező, két hatóság.
És miért nem éri meg árban versenyezni
A legerősebb érv nem üzleti bölcsesség, hanem egy hiány: a Google Ads hirdetésrang-tényezői között a termék ára nem szerepel. A hivatalos felsorolás: az ajánlat összege, a hirdetés és a céloldal minősége, a hirdetésrang-küszöbök, az aukció versenyhelyzete, a keresés kontextusa és a hirdetéselemek várható hatása. Ár nincs köztük. Nem találtam hivatalos Google-állítást arról, hogy az alacsonyabb ár jobb pozíciót vagy jobb Shopping-teljesítményt eredményezne.
„A magyar vevő csak az árat nézi.” Nincs mögötte nyilvános, módszertanát közlő magyar mérés. Vélekedés. „Az ingyenes szállítás X százalékkal növeli a konverziót.” A konkrét X-re nincs forrás. Ami van: a Baymard kosárelhagyási felmérésében az első helyen álló ok a „túl magas extra költségek (szállítás, adó, díjak)” 40%-kal — de ez elhagyási okot mér, nem konverziónövekedést. A kettő átfordítása nem megengedett. „Mindig legyen áthúzott ár.” Jogilag korlátozott: az áthúzott ár csak a megelőző 30 (új terméknél 15) nap legalacsonyabb ára lehet — a Mobilredfox-bírság pont az önkényesen mozgatott áthúzott árról szólt. „A 990-re végződő ár jobban konvertál.” Ez részben alátámasztott: Anderson és Simester három terepkísérlete (2003) szerint a 9-re végződő ár növelte a keresletet, erősebben új termékeknél. De ugyanott: a hatás gyengébb, ha a kereskedő „akció” jelzést is használ.
Ez az utolsó adat a cikk lényege. Az ártrükkök nem adódnak össze, hanem kioltják egymást. Aki egyszerre akar 9-re végződő árat, áthúzott eredeti árat, visszaszámlálót és „utolsó darabok” jelzést, az nem négyszeres hatást kap — hanem egy zajos oldalt és egy hatósági kockázatot.
Amiben viszont tudsz versenyezni, és nincs rá 30 napos szabály: a termékoldal minősége, a világos szállítási tájékoztatás és a válaszidő.
Gyakori kérdések
Mit írhatok áthúzott árként?
Az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb árát (új terméknél 15 nap). Nem a listaárat, és nem azt, amennyiért egyszer régen adtad.
Mi van, ha folyamatosan akciózom?
Akkor a 30 napos legalacsonyabb ár jellemzően maga az akciós ár lesz, tehát az „engedmény” elfogy. A CCC épp ezért vállalta, hogy a folyamatosan akciós termékek „akció” címkéjét legfeljebb 60 napig tartja fenn.
Teljesítenem kell, ha elírtam az árat?
Erre nincs egyértelmű hatósági vagy bírósági forrás. A keret a Ptk. ajánlati kötöttségről (6:64. §) és tévedésről (6:90. §) szóló szabálya: a kimenet azon múlik, hogy a vevő felismerhette-e a tévedést, és hogy az ÁSZF szerint mikor jön létre a szerződés. A „nyilvánvalóan hibás ár” egyébként nem jogszabályi fogalom.
Kötelező kiírni az egységárat?
Ha az eltér az eladási ártól, igen. Kivétel többek között az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti kiszerelés, az automatából értékesített, a készletben árusított és a különleges díszcsomagolású termék.
Segít az alacsonyabb ár a Google-hirdetésben?
A hirdetésrang hivatalos tényezői között az ár nem szerepel. A Merchant Center kínál árversenyképességi riportot, de az mérőeszköz, nem állítás a rangsorolásról.
Ugyanebből az uniós csomagból származik a másik kötelezettség, amit a boltok fele nem teljesít: a vásárlói véleményekről szóló tájékoztatás. A meglévő vevőid megszólításánál pedig a magyar szabály szigorúbb, mint hinnéd.
Ha szeretnéd, hogy valaki végignézze a boltod árfeltüntetését és akciós kommunikációját: kérj ajánlatot.
Források: (EU) 2019/2161 irányelv (Omnibus) és a 98/6/EK 6a. cikke, EUR-Lex; C-330/23 (Aldi Süd) ítélet, 2024. szeptember 26.; 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet 2., 3. és 2/A. §, Nemzeti Jogszabálytár — a 2/A. §-t beiktatta a 48/2020. (XII. 11.) ITM rendelet (hatályos 2022. május 28-tól), az (1) és (1a) bekezdést a 63/2025. (XII. 30.) NGM rendelet állapította meg (hatályos 2026. január 1-jétől); 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §; Ptk. 6:64. § és 6:90. §; GVH sajtóközlemények és döntések: VJ/15/2023 (About You), VJ/19/2023 (Lidl), VJ/42/2024 (Mobilredfox), CCC kötelezettségvállalás; Google Merchant Center Súgó — ár (6324371) és akciós ár (6324471) attribútum; Google Ads Súgó — Hirdetésrang (1752122); Baymard Institute kosárelhagyási statisztikák; Anderson & Simester: Effects of $9 Price Endings on Retail Sales (Quantitative Marketing and Economics, 2003). Lekérdezve: 2026. szeptember 19.


