Blogcikk SEO mitől lesz hasznos egy cikk a Google-nek?

A Google nem mérőszámokat ad a jó tartalomra, hanem önellenőrző kérdéseket. A keretmondatuk ez: az automatikus rangsorolási rendszerek olyan hasznos, megbízható információt részesítenek előnyben, ami az emberek javára készült — nem olyat, ami a rangsor manipulálására.

És a másik oldal, a „keresőmotor-első” figyelmeztető jelek. A legélesebb kettő: „Elsősorban azért készült a tartalom, hogy keresőmotorokból hozzon látogatókat?” és „Olyan témát választottál, amihez nincs valódi szakértelmed, csak azért, mert azt gondoltad, keresőforgalmat hoz?”

A szószám. A Google mítoszlistája: „nincs varázslatos szószám-cél, sem minimum, sem maximum”. A hasznos tartalomról szóló oldalon pedig egy zárójeles félmondattal ki is gúnyolja a tanácsot: „Azért írsz egy adott szószámra, mert hallottad vagy olvastad, hogy a Google-nek van preferált szószáma? (Nincs.)” Amit viszont kér: a tartalom legyen „jelentős, teljes vagy átfogó”. A teljesség elvárás — a hossz nem.

A címsorok. Itt a Google az iparági tanács ellenkezőjét mondja: „a Google Kereső szempontjából nem számít, ha nem sorrendben használod őket”, és „nincs varázslatos, ideális címsorszám egy oldalon”. Arra, hogy pontosan egy H1 kell, egyetlen Google-mondat sincs. (A szemantikus sorrend a képernyőolvasók miatt így is indokolt — de ez akadálymentességi érv, nem SEO-érv.)

A kulcsszósűrűség. A Google sehol nem ad százalékot — sem ajánlottat, sem tiltottat. A „sűrűség” mint mérőszám egyetlen Google-dokumentumban sem szerepel. Amit a spam-szabályzat tilt, az a természetellenesség: ugyanannak a szónak olyan gyakori ismétlése, hogy az természetellenesen hangzik. És a meta keywords címkéről egyértelmű: „A Google Kereső nem használja.”

A legelterjedtebb SEO-tanács az, hogy javítsd a visszafordulási arányt és az oldalon töltött időt, mert a Google ezeket nézi. Átnéztük a Google nyilvános rangsorolási dokumentációját.

Az egyetlen hivatalos mondat, ami egyáltalán interakciós adatot említ, a Google „How Search Works” oldalán van: „Összesített és anonimizált interakciós adatot is használunk annak felmérésére, hogy a találatok relevánsak-e a lekérdezésekre.” Ez a rendszer értékelésére vonatkozik, nem egyedi oldalak rangsorolására.

Ettől még érdemes jó élményt adni — csak nem azért, mert a Google méri. Hanem mert a látogató vásárol vagy nem vásárol. Hogy mit tudsz tényleg mérni, arról a Search Console-cikkben írtam.

A Google álláspontja egyértelműbb, mint sokan hiszik. Az alapállás: „A tartalom minőségére való összpontosítás — nem arra, hogyan készült — hasznos iránytű.”

A határvonal viszont éles: „Az automatizálás — beleértve az AI-t — használata olyan tartalom előállítására, amelynek elsődleges célja a keresési rangsor manipulálása, sérti a spam-szabályzatunkat.” Ugyanakkor: „nem minden automatizálás spam. Az automatizálást régóta használják hasznos tartalom előállítására, például sporteredményekhez, időjárás-előrejelzéshez és átiratokhoz.”

A saját gyakori kérdéseikben a legőszintébb mondat: „Az AI használata nem ad a tartalomnak semmilyen külön előnyt. Ez csak tartalom.” És a döntési szempont: ha az AI-t eszköznek látod hasznos és eredeti tartalom előállításához, érdemes megfontolni; ha olcsó módnak a rangsor kijátszására, akkor nem.

Amit a spam-szabályzat ténylegesen tilt, az a skálázott tartalommal való visszaélés: sok oldal generálása elsősorban a rangsor manipulálására, érték hozzáadása nélkül. Magyar vonatkozásban ez konkrét: a példák között nevesítve szerepel a gépi fordítás mint eszköz, ha kevés értéket ad a felhasználónak. Az angolból tömegesen magyarra fordított cikk tehát szabályba ütközik.

Feltüntetés? A Google nem írja elő, csak ajánlja: „Fontold meg ezek hozzáadását, amikor ez ésszerűen elvárható.” Arra viszont van álláspontja, hogy az AI-t ne tüntesd fel szerzőként — szerinte ez nem a legjobb módja annak, hogy egyértelművé tedd az olvasónak, mi hogyan készült.

Létezik frissességi rendszer, de lekérdezésfüggő: „Különféle »a lekérdezés frissességet érdemel« rendszereink vannak, amelyek frissebb tartalmat mutatnak azoknál a lekérdezéseknél, ahol ez elvárható.” Nem minden témánál számít tehát.

A dátumkozmetika viszont figyelmeztető jel — a Google két külön önellenőrző kérdésben is rákérdez: változtatod-e az oldalak dátumát, hogy frissnek tűnjenek, holott a tartalom nem változott érdemben; és adsz-e hozzá vagy törölsz-e sok tartalmat csak azért, mert azt hiszed, ettől „frissnek” tűnik az oldalad — „(Nem fog.)”

A valódi frissítés viszont elvárás: „Nézz vissza a korábban publikált tartalomra, és frissítsd, ha kell — vagy akár töröld, ha már nem releváns.”

A dátum megjelenítésére van konkrét útmutatás: legyen látható, kiemelt helyen, és címkézd fel — „Közzétéve” vagy „Legutóbb frissítve”. A látható és a strukturált adatban szereplő dátumnak egyeznie kell, és tilos jövőbeli dátumot vagy a cikkben leírt esemény dátumát megadni.

A strukturált adatnál egy meglepetés: az Article jelölésnek egyetlen kötelező mezője sincs — a Google szavaival: „nincsenek kötelező tulajdonságok; add hozzá azokat, amelyek a tartalmadra vonatkoznak”. És amit cserébe ígér, az megjelenítési haszon (jobb cím, kép, dátum), nem rangsorelőny. A GYIK- és útmutató-gazdagtalálatok egyébként 2023 óta gyakorlatilag megszűntek — a Google szerint ezt nem kell rangsorváltozásnak tekinteni, és a meglévő jelölést sem kell kiszedni.

Milyen hosszú legyen egy blogcikk?

Olyan hosszú, amennyi a témát teljesen lefedi. A Google kimondja, hogy nincs szószám-cél, sem minimum, sem maximum — viszont a teljességet elvárja.

Akkor az E-E-A-T nem számít?

Számít, csak nem úgy, ahogy terjed. Nem egy kapcsoló az algoritmusban, hanem az, amit a Google rendszerei közvetve próbálnak felismerni. A bizalom a legfontosabb a négy összetevő közül — a Google maga írja.

Büntet a Google az AI-val írt cikkért?

Nem az eszközért. A spam-szabályzat a skálázott, érték nélküli tartalmat tiltja, függetlenül attól, hogy ember vagy gép írta. Az AI-nak „nincs semmilyen külön előnye”, de hátránya sem.

Kell pontosan egy H1?

A Google szerint nem számít a címsorok száma és sorrendje. Az akadálymentesség miatt viszont érdemes szemantikus sorrendet tartani — csak ez nem SEO-érv.

Javítsam a visszafordulási arányt a jobb helyezésért?

Erre nincs Google-forrás. A rangsorolási rendszerek hivatalos listáján egyetlen viselkedési mutató sem szerepel. Javítsd, mert a látogatónak jó — ne azért, mert a Google állítólag nézi.