A termékoldal az a képernyő, ahol eldől a vásárlás — és ahol két teljesen különböző elvárásnak kell egyszerre megfelelned. Az egyik a magyar jogszabály, a másik a vevő türelme. Nézzük végig mindkettőt, forrással, és a végén azt is, mit vár a Google, ha hirdetni akarod a terméket.
Egy megjegyzés: a jogi rész nem jogi tanácsadás — csak azt idézem, ami a jogszabály szövegében szerepel.
Amit a jog kér — és ahol dől el
A webshopos vásárlás távollévők között kötött szerződés, ezért a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-ának előzetes tájékoztatási listája vonatkozik rá. A megrendelés előtt tájékoztatnod kell a termék lényeges tulajdonságairól, az adóval megnövelt teljes összegről és minden további költségről — fuvardíj, postaköltség —, a teljesítés feltételeiről és határidejéről, a panaszkezelés módjáról, az elállási jogról, a szavatosságról és a jótállásról.
Egy fontos pontosítás, amit sok magyar cikk elront: a rendelet a „szerződési nyilatkozat megtétele előtt” fordulatot használja. Vagyis nem mondja ki, hogy mindennek a termékoldalon kell lennie — a kosár vagy a pénztár is teljesítheti. Amit viszont muszáj: a megrendelés előtt meglegyen.
Az elállásról: a fogyasztó indokolás nélkül elállhat, árunál az átvételtől számított 14 napon belül, és a vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb 14 napon belül vissza kell térítenie az összeget.
A gomb, ami semmissé teheti a szerződést
Ez a rendelet 15. §-a, és a legkeményebb szabály az egész termékoldal-témában. A vállalkozásnak egyértelműen és jól látható módon fel kell hívnia a figyelmet a fizetési kötelezettségre, és a megrendelőgomb feliratában szerepelnie kell a „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” szövegnek — vagy ezzel egyenértékű, egyértelmű kifejezésnek.
A szankció nem bírság. A rendelet szó szerint: „Ha a vállalkozás nem tett eleget e bekezdésben foglalt kötelezettségének, a szerződés semmis.” Vagyis a vásárlót nem köti a megrendelés.
Ez az a pont, amit öt perc alatt ellenőrizhetsz a saját boltodban. Ha a gombon az áll, hogy „Megrendelés” vagy „Tovább”, az nem feltétlenül elég — a fizetési kötelezettségnek ki kell derülnie belőle.
Az egységár, amit szinte senki nem mutat
A 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet 3. §-a szerint az egységárat akkor is fel kell tüntetni, ha nem azonos az eladási árral — méghozzá az eladási árral azonos módon. Mértékegységek: Ft/l, Ft/kg, Ft/m, Ft/m², Ft/db.
Van néhány kivétel: 50 gramm vagy 50 milliliter alatti csomagolási egység, 5 centiméternél kisebb méret, automatából értékesített termék, készletként árult csomag, különleges díszcsomagolás.
A Baymard nemzetközi mérése szerint a vizsgált vezető webshopok 81 százaléka nem mutat egységárat a termékoldalon. Magyar boltnál viszont ez nem stílusdöntés, hanem jogszabályi elvárás — a rendelet hatálya a „megvételre kínált termékre” szól, a webshopot külön nem nevesíti, de kizárni sem zárja ki. Ha literes, kilós vagy méteres terméket árulsz, ezt érdemes rendbe tenni.
Az uniós háttér világos: a 98/6/EK irányelv szerint mind az eladási ár, mind az egységár végleges ár, beleértve a hozzáadottérték-adót és minden egyéb adót, és „egyértelműnek, könnyen beazonosíthatónak és tisztán olvashatónak” kell lennie.
Magyar fogyasztói boltnál tehát a bruttó, áfás forintár a helyes alap — a nettó ár önmagában nem elég.
Amit a használhatósági kutatás mér — és amit nem
A termékoldal-UX legkomolyabb forrása a Baymard: 54 tesztkör, 344 vezető webshop, több mint 175 ezer implementációs példa. A 2026-os állapotfelmérésük szerint az asztali termékoldalaknak mindössze 48 százaléka ér el jó vagy annál jobb szintet — mobilon 38, alkalmazásban 36 százalék.
- VáltozatválasztóAz oldalak 57 százaléka nem gombokkal oldja meg a méret- és változatválasztást. Legördülő menüben a vevő nem látja, mi van készleten, és mi nincs.
- Méretarányt mutató kép37 százalék nem ad olyan képet, amiről a termék valódi mérete leolvasható. Ez a leggyakoribb visszaküldési ok forrása.
- Szállítási költség a termékoldalon67 százalék nem adja meg. A vevő így a pénztárban szembesül vele — és ott hagyja ott a kosarat.
- Visszaküldési feltételek44 százalék nem jeleníti meg a termékoldalon. Magyar boltnál ez ráadásul kötelező tájékoztatási elem is.
És most az, amit ez a kutatás nem mond. A Baymard használhatósági hibaarányt mér, nem konverziós hatást. Nincs benne olyan adat, hogy több kép hány százalékkal emel eladást, vagy hogy milyen hosszú legyen a leírás. Aki ilyen számot mond, nem innen idézi. És a minta nemzetközi — nem fordítható át „a magyar vásárlók X százaléka” formára.
Ha hirdetni is akarod: ár és készlet egyezése
Amint a termék bekerül a Google Shopping-hirdetésekbe, a termékoldal nemcsak a vevőnek szól, hanem a Google-nak is. Az alapelv a hivatalos szöveg szerint: aki rákattint egy hirdetésre, ugyanazt az árat és elérhetőséget várja a céloldalon.
Az availability minden termékhez kötelező, négy értékkel: in_stock, out_of_stock, preorder, backorder. A Google elvárja, hogy ez a céloldalon, a strukturált adatban, a pénztárban és a feedben következetesen ugyanaz legyen. Eltérésnél a termék jóváhagyása megtagadható.
Az árnál ugyanez, két fokozatban: előbb figyelmeztetés javítási határidővel, aztán a termékek előzetes elutasítása. Tipikus okok: a feed nincs szinkronban az oldallal, a strukturált adat mást mond, mint a látható ár, több ár látszik egy oldalon, vagy az ár dinamikusan változik IP-cím alapján.
Egy részlet, amit érdemes megjegyezni: a Google automatikus termékfrissítés funkciója a termékoldal strukturált adatából olvassa ki az árat és a készletet. Vagyis a schema.org jelölés nem SEO-dísz, hanem a feed önjavításának forrása. A Merchant Center beállításáról külön cikket írtam.
A véleményeknél pedig van négy tiltás, amit a Google kimond: nem jelölhető meg önmagadról írt értékelés, hamis vagy titkolt ösztönzésű vélemény, nem felhasználótól származó értékelés, és nem gyűjthetők össze más oldalak véleményei. Az összesített értékeléshez ráadásul kötelező a darabszám — tehát csillagos találatot valós vélemények nélkül nem lehet kicsikarni.
Gyakori kérdések
Mindennek a termékoldalon kell lennie?
Nem. A rendelet a megrendelés előtti tájékoztatást írja elő, azt a kosár vagy a pénztár is teljesítheti. A gyakorlati érv a termékoldal mellett más: a vevő ott dönt, és ha ott nem kapja meg az információt, tovább sem megy.
Mi legyen a megrendelőgombon?
Olyan szöveg, amiből egyértelmű a fizetési kötelezettség — a rendelet a „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” kifejezést nevesíti, de ezzel egyenértékű, egyértelmű megfogalmazás is elfogadott. Ha ez hiányzik, a rendelet szerint a szerződés semmis.
Nettó vagy bruttó árat írjak ki?
Fogyasztói értékesítésnél bruttót. A 98/6/EK irányelv és a 45/2014-es rendelet is az adóval növelt végleges árat kéri, és a Merchant Center is áfával együtt várja az árat, a célország pénznemében — nálunk forintban.
Kell egységár egy ruhaboltban?
Ha az egységár nem azonos az eladási árral, a rendelet szerint fel kell tüntetni. Darabra árult terméknél a kettő jellemzően egybeesik. Kimért, literes, kilós vagy méteres terméknél viszont igen.
Hány kép kell egy termékhez?
Erre nincs mért adat. Amit a kutatás mond: a méretarányt mutató kép és a valós használatban látható termék hiánya gyakori hiba. A darabszám helyett ezt érdemes megoldani.
A termékoldal után két helyen szokott elszakadni a lánc: a kosárnál és a szállítási díjnál.
És egy kérdés, ami a termékoldalon dől el: mikor éri meg egyáltalán árban versenyezni.
Ha a gyártó leírását használod a termékoldalon, ez a kérdés is felmerül: büntet-e a Google a duplikált tartalomért.
Ha nem akarod végigellenőrizni, mi hiányzik a boltodból: kérj ajánlatot, és átnézzük a termékoldalaidat.
Források: 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól (11. §, 15. §, 20. §); 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet az eladási ár és az egységár feltüntetéséről; 98/6/EK irányelv a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetéséről; Baymard Institute — Product Page UX kutatás és benchmark; Google Search Central — Product és Review strukturált adat; Google Merchant Center Súgó — availability (6324448), price (6324371), pontatlan ár (9773429). Lekérdezve: 2026. szeptember 19.
